A porcelánfa egész évben terem, s évszakoktól függően ontja változatos terméseit.
Télen zúzmara üli meg a tájat, fagyosan süvítő szél cikázik a lombok közt, s a távoli puszták felől zord farkasüvöltés tapasztalható. Ám a porcelánfa ilyenkor is rügyben áll, s a sápadt hajtások ákombákom nippekké, színes bolondos babaporcelánná fejlenek. A lombok közt apró, kecses lakásdíszek bújnak meg, vigadó juhászok, finom mívű meisseni csészealjak, festetlen gyűszűk, csöngettyűk csilingelnek. Éjjel még ködök gomolyognak a völgyvidéken, de pitymallik már a tavasz, élénkül a növényi nedvkeringés!
A porcelánfa ágai közt a szorgos méhecskéket is megtévesztő pompázatos árnyalatú főúri teáskészletek, tejszínes, mézes kiöntők a jellemzők, és az értő természetbúvár olykor Cauldon, Wedgwood vagy Spode ritkaságokra is bukkanhat.
A nyár már a derű, a színpompa jegyében telik, s a boldog kiteljesedés, vastagodás, gömbölyödés ígéretét hordozza! Komplett esküvői szervizek, komoly akadémiai ceremóniák kellékei, jubileumi emlékplakettek Kossuth vagy Széchenyi arcmásával díszítve mind megtalálhatók. Csipkézett szélű sültes tálak, pörköltkínálók, szószos kelyhek, folytathatnánk a sort.
Az ősz már maga a mesevilág, a történelmi összevisszaság. A porcelánfa titkos rejtekén embermagas kínai vázák hintáznak, a langyos napsugár irdatlan tejaltató tálakat, szecessziós posztamenseket s a hozzájuk tartozó mellszobrokat himbálja.
Az új év új csodákkal kecsegtet.
Szöveg: Ménes Attila: Harmsziádák, Különleges növényeink: porcelánfa
https://epa.oszk.hu/03400/03480/00019/pdf/EPA03480_jelenkor_2018_09.pd
Kép: Olga KHARLAMOVA / Unsplash
